Felismeri a különbséget? Gyémánt, briliáns és cirkónia
A kövek az ékszerek legkedveltebb díszítőelemei közé tartoznak. Különböző formákban és színekben léteznek, szinte mindenhez illenek, és látványuk szó szerint lenyűgöző. Sokan azonban egy-egy kő kiválasztásakor azon gondolkodnak, pontosan milyen fajtáról van szó, és hogyan lehet őket megkülönböztetni egymástól. Ezért most elmagyarázzuk, mi a különbség a gyémánt, a briliáns és a cirkónia között.
- Mi az a gyémánt?
A gyémánt tulajdonképpen egy nyers ásvány. De mit is jelent ez pontosan? A szén kristályos formájáról van szó, amely a Föld felső köpenyében, magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt, ultrabázikus magmás kőzetekben keletkezik. Ez a legkeményebb ásvány, és egyben az egyik legritkább drágakő. A gyémánt szó a görög „adamas”, vagyis legyőzhetetlen szóból ered, és egyszerre testesíti meg a szépséget és a magas értéket. Emellett kivételes fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, így ellenáll a magas hőmérsékletnek (akár 1300 °C-ig) és számos vegyi anyagnak.
A gyémántokat leggyakrabban az ékszeriparban használják. Ipari felhasználásuk is széles körű: vágó-, fúró- és csiszolószerszámokat, porokat és pasztákat készítenek belőlük. Erre a célra azonban olyan gyémántokat használnak, amelyek ékszerészeti szempontból nem értékesek, például gyengébb színűek vagy tisztaságúak, illetve iparilag előállított gyémántokat és gyémántport. Azt mondják róluk, hogy nemcsak a nők legjobb barátai, hanem örökkévalók is. Ez részben igaz, hiszen ha nem égetik el őket, gyakorlatilag örökké megmaradnak.
- A gyémántok története
A gyémántok népszerűségét hosszú történetük is bizonyítja, amely egészen a középkorig nyúlik vissza. Pontosabban úgy tartják, hogy Indiában már Kr. e. 300 körül is ismerték őket. Fizetőeszközként is használták, és egészen a 18. századig India volt a gyémántok egyetlen jelentős forrása. Körülbelül 1725-ben Brazíliában felfedezték a világ akkori legnagyobb gyémántlelőhelyét. Ezután rendszeresen érkeztek gyémántokkal megrakott hajók, Brazília pedig vezető beszállítóvá vált. Világszinten az 1867-es év volt jelentős, amikor megtalálták az első afrikai gyémántot, az „Eurekát”, majd a következő években öt nagy lelőhelyet fedeztek fel Dél-Afrikában. Ezek úgynevezett másodlagos lelőhelyek voltak, vagyis folyómedrek és azok maradványai.
Csehország is büszkélkedhet ritka gyémántleletekkel. Bár mikroszkopikus méretűek voltak, így is különlegességnek számítanak. Eddig mindössze három alkalommal találtak gyémántot (1869-ben, 1927-ben és 1959-ben) a Cseh-középhegység területén. Az első, négy milliméteres gyémántról még a híres Nature tudományos folyóirat első száma is írt, ma pedig a Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.
- Mi alapján határozzák meg a gyémánt árát?
A gyémántok árát négy tényező, az úgynevezett 4C alapján határozzák meg – karát, szín, tisztaság és csiszolás. Árát napjainkban a nemzetközileg elismert RAPAPORT PRICE LIST alapján határozzák meg, amely hozzávetőleges kiskereskedelmi árakat ad meg a 0,01 ct tömegű gyémántoktól egészen a 10,99 ct feletti kövekig. Ez az értékelési rendszer azonban nem nyilvános. 1978-as létrehozása óta, amely Martin Rapaport nevéhez fűződik, kizárólag az iparág szakemberei használják, akik rendszeresen fizetnek a hozzáférésért.
Minél nagyobb egy gyémánt, annál ritkább. Ha gyémánt vásárlását tervezi, érdemes egy másik dokumentumot, a Diamond Retail Benchmarkot is megnézni. Ennek segítségével ellenőrizheti, hogy egy adott gyémánt ára reális és indokolt-e. Minden gyémánt egyedi, és sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. Minden megvásárolt gyémánthoz tanúsítványt kellene kapnia, amely tulajdonképpen a kő „születési anyakönyvi kivonata”, és szakértői vizsgálat alapján igazolja annak tulajdonságait.
- A gyémánt típusai
A gyémánt az egyetlen drágakő, amely a természetben szinte minden színváltozatban előfordul. Leggyakrabban átlátszó, világossárga vagy barnás gyémántokkal találkozunk. Az átlátszó kövek mellett színes gyémántok is léteznek, amelyeket gyakran fancy gyémántoknak neveznek. Ezeknél általában minél intenzívebb a szín, annál magasabb az értékük.
Kék gyémánt - a legértékesebb gyémántok közé tartozik. Színét a gyémánt atomszerkezetében található bór okozza. Minél több bór van jelen az atomszerkezetben, annál telítettebb a színe. Az intenzívebb árnyalattal jelentősen nő a ritkasága és természetesen az értéke is.
Rózsaszín gyémánt – színét nem nyomelem okozza, mint például a kék vagy sárga gyémántok esetében. Rendkívül ritka, ami magas árában is megmutatkozik, és értéke hosszú távon folyamatosan emelkedik.
Vörös gyémánt – a legritkább változat, amely értékben még a rendkívül ritka kék gyémántot is felülmúlja. Csak egyetlen intenzitási kategóriában fordul elő, amelynek neve Fancy Red.
Zöld gyémánt – esetében nehéz pontosan meghatározni a megfelelő értéket. Természetes sugárzás hatására alakul ki, árnyalata pedig a sárgászöld kövek kategóriájába tartozik. A zöld szín általában csak a gyémánt felszínén jelenik meg, és csak nagyon ritkán az egész kőben.
Sárga gyémánt – színét az atomszerkezetben található nitrogén koncentrációja okozza. Ez a leginkább hozzáférhető színes gyémántváltozat, és nem olyan ritka, mint például a rózsaszín, kék vagy zöld változat.
Fekete gyémánt - carbonado néven is ismert, és gyémántból, grafitból és amorf szénből áll. Korábban széles körben használták az iparban, napjainkban azonban egyre gyakrabban jelenik meg a gyémántpiacon is. A fekete gyémántok lelőhelyei főként a Közép-afrikai Köztársaságban és Brazíliában találhatók. Ezért ritkán lehet valóban természetes, sötét színű gyémántot vásárolni; többnyire gyémántformára csiszolt borttal vagy nagy mennyiségű zárványt tartalmazó drágakővel találkozunk, amelyek a felszínen különféle barázdákat, mélyedéseket és repedéseket hozhatnak létre.
A fancy gyémántok további színei közé tartozik a lila, a narancssárga, a barna és a szürke is. A színes gyémántok legfontosabb tulajdonsága a ritkaságuk. Valóban különlegesek és rendkívül szépek, éppen a színük teszi őket egyedivé és rendkívül értékes drágakövekké.
- Mi az a briliáns?
Gyakran felmerül a kérdés, mi a különbség a gyémánt és a briliáns között. Ezt a két fogalmat sokszor össze is keverik. Pedig elég megjegyezni, hogy a briliáns egy megcsiszolt gyémánt. A gyémánt az ásvány neve, míg a briliáns a csiszolási formát – az úgynevezett briliáns csiszolást – jelöli.
A gyémántokat számos formára csiszolják, de a legismertebb és a vásárlók körében továbbra is legnépszerűbb forma a briliáns csiszolás. Ez a csiszolási mód ugyanis lehetővé teszi, hogy a gyémánt a felszínére érkező fény közel 98%-át visszaverje. Az 57 fazettás, kerek briliáns csiszolás Marcel Tolkowsky nevéhez fűződik, aki 1919-ben tökéletesítette ezt a csiszolási formát, és bebizonyította, hogy a gyémánton áthaladó fény így törik meg a lehető legjobban a teljes színspektrumban, ennek köszönhetően csillognak olyan intenzíven a briliáns ékszerek. A drágakövek további kedvelt csiszolási formái közé tartozik a csillag-, vegyes, lencse-, táblás és princess csiszolás.
Az igazság az, hogy minden briliáns gyémánt, de nem minden gyémántból lehet briliáns. Ehhez csak nagyon jó minőségű, megfelelő gyémánt használható. Innentől minden az ügyes csiszolók és ékszerészek kezében van, akik lenyűgöző briliánst tudnak készíteni a gyémántból.
- Mi az a cirkónia?
Éppen a cirkónia válik gyakran a gyémánt „helyettesítőjévé”. Ennek oka, hogy pusztán ránézésre a cirkóniát és a gyémántot laikusként nehéz megkülönböztetni. De mi is valójában a cirkónia? Az egyik legelterjedtebb és legszebb kő, amelyet az ékszeriparban használnak. Szintetikus kőről van szó, amelyet a kívánt formára és méretre csiszolnak.
A cirkon természetes formában is létezik, és a szakértők életkorát akár 4,4 milliárd évre becsülik, ezért a Föld egyik legrégebbi ásványának tartják. Számos lelőhelyen előfordul világszerte, például Srí Lankán, Thaiföldön és Ausztráliában. Csehországban is találhatók cirkonlelőhelyek, például a Jizera folyó kanyarulataiban vagy a Cseh-középhegységben. A természetes cirkon azonban nagyon törékeny, és keménysége alacsonyabb, mint mesterséges változatáé. Ezt kubikus cirkóniának nevezik, és laboratóriumi körülmények között, közel 3000 °C-os hőmérsékleten állítják elő. A szintetikus cirkóniát elsősorban keménysége és magas fénytörési mutatója miatt értékelik. Ezért fényes, gyönyörűen csillog, és számos színben előállítható.
A kubikus cirkónia kiváló gyémántutánzat, és laikusként valóban nehéz pusztán ránézésre megkülönböztetni. Sokféle színben kapható, ára pedig többszörösen alacsonyabb. A cirkóniákat ráadásul gyakran briliáns csiszolással készítik, így még jobban érvényesül magas fényük. Ismertek hozzájuk kapcsolódó gyógyító és mágikus tulajdonságok is, amelyek szerint segíthetnek a depresszió, az álmatlanság és a felső légúti problémák kezelésében.
Amiben a gyémánt soha nem tud versenyezni a cirkóniával, az az ár. Cirkóniával díszített ékszert szinte bárki megengedhet magának, és nincs miért szégyenkeznie, hiszen a cirkónia gyönyörű csillogást ad az ékszernek, és luxushatást kelt.
Legnépszerűbb cirkóniás eljegyzési gyűrűink:
- Hogyan ismerjük fel a gyémántot?
Ha gyémánt vásárlása mellett dönt, valószínűleg felmerül Önben a kérdés, hogy valódi-e. A legegyszerűbb megoldás mindig az eredetiséget igazoló tanúsítvány elkérése. Ezt minden megbízható kereskedőnek rendelkezésére kellene bocsátania. Ha valamilyen okból nem hajlandó kiadni, inkább ne vásároljon tőle gyémántot. A tanúsítvány igazolja a kő méretét, minőségét, színét és csiszolását. A nagyobb kövekhez nemzetközi tanúsítványokat állítanak ki – GIA (Gemological Institute of America), HRD (Antwerp World Diamond Centre) vagy IGI (International Gemological Institute). Minden tanúsítványnak egyedi száma van, amelyet az adatbázisban megadva konkrét információkat találhat az adott gyémántról.
Úgy gondolja, hogy van otthon gyémántja, de nincs hozzá tanúsítványa? Ebben az esetben a legjobb megoldás mindig az, ha szakértővel vizsgáltatja meg egy megbízható ékszerüzletben. Egy másik lehetőség, hogy saját maga próbálja ellenőrizni a valódiságát. Szabad szemmel elsősorban a csillogását érdemes figyelni. A gyémánt még évek után is gyönyörűen csillog, míg a cirkónia idővel veszíthet a fényéből. Ékszerész nagyítóval közelebbről megvizsgálva a valódi gyémántban úgynevezett zárványokat is találhat. Ezek apró természetes repedések vagy belső sajátosságok, amelyek a természetes eredet miatt alakulnak ki. Valódi gyémántban nagy valószínűséggel megtalálhatók, míg a mesterségesen előállított kövek esetében ezek a természetes jellegzetességek eltérhetnek.
A gyémánt valódiságának ellenőrzésére egy másik lehetséges módszer, ha rálehel vagy gőznek teszi ki. A valódi gyémánt fizikai és hővezető tulajdonságai miatt a párásodás gyorsan eltűnik a kő felszínéről. Ha azonban a pára több másodpercig megmarad, a kő sokáig nedves marad, és ismételt gőzöléskor vízcseppek gyűlnek össze rajta, nagyobb az esélye annak, hogy utánzatról van szó.
- Hogyan különböztethető meg a gyémánt a cirkóniától?
Az első dolog, amely felhívhatja a figyelmet a gyémánt és a cirkónia közötti különbségre, az ár. A gyémánttal díszített ékszerek többszörösen drágábbak, míg a cirkóniás darabok jóval kedvezőbb árúak. A különbség abban is rejlik, hogy a gyémánt természetes eredetű ásvány, míg a kubikus cirkónia mesterségesen előállított vegyület. A cirkóniák ráadásul valamivel puhábbak a gyémántoknál. A Mohs-féle keménységi skálán 8-as értéket érnek el, így kevésbé ellenállók, és idővel veszíthetnek formájukból, ezzel együtt fényvisszaverő képességükből is.
Egy új ékszer esetében azonban laikusként valóban nehéz megkülönböztetni a gyémántot a cirkóniától. Mindkettő gyönyörűen csillog, és képes elkápráztatni szíve választottját.
- Milyen ékszert válasszunk?
Ebben sajnos nem tudunk egyértelmű választ adni. A végső döntés, hogy gyémánttal vagy cirkóniával díszített ékszert választ, mindig Önön és a pénzügyi lehetőségein múlik. Mindkét kőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. A gyémánt kétségtelenül gyönyörű, és kevés más kő képes vele felvenni a versenyt. Magas ára azonban sokak számára elérhetetlenné teszi. A cirkónia ezzel szemben kedvező árú, és megjelenésében szintén rendkívül szép.
Üzletünkben kiváló minőségű cirkóniákkal díszített ékszereket talál. Díszítik a nyakláncokat, fülbevalókat, karkötőket és természetesen a népszerű gyűrűket is. Egyes cirkóniák átlátszóak, mások színesek, de mindig gyönyörűek, és készen állnak arra, hogy örömet szerezzenek és ragyogóvá tegyék azt, akinek ajándékozza őket. Igen, nem gyémántok, de ez egyáltalán nem csökkenti a szépségüket. Ha ékszert szeretne ajándékozni, a legfontosabb, hogy örömet szerezzen vele – erre pedig nemcsak a gyémántok, hanem a kedvelt és különleges cirkóniák is tökéletesen képesek. Örömmel meggyőzzük erről.
